Bejelentett előadások összefoglalói
Os acromiale: a fejlődési zavar gyakorisága és képalkotó jellegzetességei
Dr. Ribes Kitti Krisztina, Dr. Polyák Ilona
SZTE SZAOK Radiológia Klinika, Szeged
Absztrakt: Az os acromiale egy fejlődési zavar: a scapula acromionjának szekunder csontosodási magja, melynek csontos fúziója 25 éves kor után sem történik meg. Gyakran tünetmentes és csak incidentalomaként kerül leírásra a képalkotó vizsgálatok során, azonban okozhat impingement és rotátor köpeny szindrómát. Utóbbi esetekben az os acromiale diagnózisa befolyásolhatja a páciens tervezett terápiáját. Előfordulása relatíve gyakori, a népesség kb. 8%-át érinti. Ennek ellenére viszonylag gyakran elnézett jelenség az MR vizsgálatokon. Vállsérültek esetében differenciál diagnosztikai szempontból fontos gondolnunk rá és elkülöníteni a valódi törésektől.
Kerékküllő mintázat azonosítása MV-Flow applikáció használatával, mely egy új ultrahang technikai módszer a focalis nodularis hyperplasia diagnosztikájában.
Dr. Rónaszéki Aladár Dávid
Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinika, Budapest
Absztrakt: A mikrovaszkuláris áramlási képalkotás (MVFI) egy fejlett Doppler-ultrahang-technika, amelyet kifejezetten a kis kaliberű mikroerek lassú sebességű véráramlásának kimutatására terveztek. Ez a technika alkalmas valós idejű, rendkívül részletes megjelenítésére a kis kaliberű ereknek kontrasztanyag használata nélkül is. Az MVFI-t a közelmúltban alkalmazták fokális májelváltozások jellemzésére, és ezek többféle típusában jellegzetes vaszkuláris eloszlást tárt fel. A fokális noduláris hiperplázia (FNH) a második leggyakoribb szolid májelváltozás, melyet differenciáldiagnosztikailag fontos elkülöníteni a rosszindulatú májdaganatoktól. B-módú ultrahanggal az FNH változó megjelenése miatt gyakran nehéz diagnózis. Ezzel szemben az FNH-ra jellemző kerékküllő-szerű vaszkuláris mintázat, MVFI-vel következetesen kimutatható.
Ebben az előadásban néhány fokális májlézió (FLL) típusos vascularis rajzolatát mutatjuk meg MVFI, illetve kontroll kontrasztanyagos ultrahang (CEUS) képekkel. A tipikus vaszkuláris mintázatok azonosítása MVFI-vel, beleértve az FNH-ra jellemző kerékküllő-mintázatot, felgyorsíthatja a diagnózist, megkímélheti a betegeket a szükségtelen eljárásoktól, és költséghatékonyabb kórházi működést biztosíthat.
Pajzsmirigygöbök mesterséges intelligenciával történő értékelésének buktatói a klinikai ultrahang diagnosztikában
Dr. Hamvas Zsófia
PTE KK Orvosi Képalkotó Klinika, Pécs
Absztrakt:
Bevezetés: A pajzsmirigy göbös megbetegedése igen gyakori, ezért rendkívül fontos a malignus és benignus göbök elkülönítése egymástól, melynek új eszköze lehet a mesterséges intelligencia (MI), melyet egy ultrahang (UH) rendszerbe integráltak. Célkitűzéseink közé tartozott e rendszer diagnosztikus hatékonyságának összehasonlítása a gyakorlott radiológuséval, valamint hibáinak szisztematikus felderítése.
Módszerek: Kutatásunkba 200, pajzsmirigy ultrahangon átesett beteg került bevonásra. Egy radiológus szakorvos kiértékelte a talált göböket és képeket mentett el a későbbi nem valós idejű MI alapú értékelés céljából. Hogy a mindennapi klinikai gyakorlatot szemléltessük, nem csak valódi göböket, hanem differenciáldiagnosztikai entitásokat is vizsgáltunk. Finomtű-aspirációs biopsziát (FTAB) a jelenlegi irányelvek alapján végeztünk. Meghatároztuk a MI téves diagnózisaival összefüggő pajzsmirigy entitásokat és UH jellemzőket. A radiológus és a MI malignitások felismerésére vonatkozó diagnosztikus pontosságát összehasonlítottuk a teljes csoportban és egy alcsoportban is, ahol a MI téves diagnózisaival összefüggő entitásokat kizártuk.
Eredmények: A radiológus diagnosztikus specificitása szignifikánsan magasabbnak bizonyult, mint a MI alapú rendszeré (88.11% vs 40.54%), míg a szenzitivitást illetően nem találtunk szignifikáns különbséget (88.67% vs 80%). A thyroiditishez kapcsoltan megjelenő fokális inhomogenitás, thyroiditis mellett jelenlévő valódi göb makromeszesedés és besűrűsödött kolloid cisztikus göb szignifikánsan nagyobb arányban voltak jelen a MI által helytelenül diagnosztizáltak csoportjában, mint a helyesen diagnosztizáltaknál, és ál-pozitív diagnózishoz vetettek. Ezen entitások kizárásával a MI specificitása szignifikánsan emelkedett.
Következtetés: Az általunk vizsgált MI alapú diagnosztikai rendszer ígéretesnek tűnik a pajzsmirigy UH vizsgálatok során a malignitások kizárására, azonban a fals-pozitív diagnózisok magas aránya miatt jelenleg még nem képes csökkenteni a szükségtelen FTAB-k számát.
Carotis occlusio alkalmával megváltozott interhemisphericus coherencia
Dr. Hantosi Dóra
SZTE SZAOK Radiológia Klinika, Szeged
Absztrakt:
Bevezetés: A funkcionális kapcsolatok a képalkotó kutatásoknak az elmúlt 10 évét jelentősen dominálták. Megismertük, hogy nyugalomban az agy aktivitása funkcionális hálózatokba rendeződik, egymástól távollévő agyterületek aktivitása egy hálózaton belül koherens. Azonban meglehetősen kevés figyelmet kap az egyik legjelentősebb funkcionális kapcsolat, mely a hemispheriumok identikus területei között található. Tanulmányunkban ezen interhemisphericus coherenciát vizsgáltuk acut carotis occlusion átesett, szegényes tünettannal rendelkező betegek esetében.
Módszerek: 3 ischaemiás stroke-on átesett betegen az acut szakban végeztünk a diagnosztikus MR vizsgálatot követően 10 perc nyugalmi fMRI mérést. Előfeldolgozást követően a hemispheriumok szürkeállományát 48 régióra szegmentáltuk. Az identikus régió párok között számoltunk 0-45s laggel Pearson-korrelációt.
Eredmények: A hypoperfundált területeken az interhemisphericus korreláció jelentősen csökkent. Az érintett hemispherium jelének időbeli lefutását csúsztatva a korreláció javult, bár nem érte el a nem hypoperfundált területek korrelációját. Az infarctus magjában, ahol diffúzió gátlás is látható volt, a jelek időbeli elcsúsztatása nem javította a korrelációt.
Megbeszélés: Az interhemisphericus korreláció megváltozásában szerepet játszhat a dysfunkcionális idegszövet, a megváltozott neurovascularis kapcsolat és az áramlási paraméterek eltérése is.
Mikrovaszkuláris ultrahang képalkotás lehetőségei a rutin diagnosztikában
Dr. Botz Bálint
PTE KK Orvosi Képalkotó Klinika, Pécs
Absztrakt: Az ultrahangvizsgálatok során gyakran tapasztaljuk, hogy a natív módszerek (color/power Doppler) érzékenysége sokszor nem elégséges a finomabb erezettség megítélésére. Nagy igény van így olyan technikákra amelyekkel a diszkrétebb érstruktúra is megjeleníthető. A mikrovaszkuláris ultrahang (MV-flow) az elmúlt években megjelent olyan újabb módszer, mely elsősorban a jobb jel/zaj szűrés miatt legalább egy nagyságrenddel kisebb, lassú áramlású ereket is képes megjeleníteni, így ígéretes többek között gócos és gyulladásos folyamatok karakterizálásában. Az előadásban a PTE KK Orvosi Képalkotó Klinika közelmúltbeli elektív és akut vizsgálati esetanyagából válogatva példákon keresztül mutatjuk be az MV-flow technika hozzáadott értékét. A módszer segíti többek között a máj-, és vesegócok, valamint cisztikus eltérések karakterizálását. Jelentős előrelépést jelent a vaszkuláris ultrahangdiagnosztikában, és tapasztalataink szerint javítja a muszkuloszkeletális vizsgálatok érzékenységét is, ahol a gyulladásos és krónikus degeneratív eltérésekhez gyakran társuló hipervaszkularizáció a hagyományos (power-Doppler) módszerekkel sokszor nem ábrázolható meggyőzően. Az esetbemutatások célja hogy felhívjuk a figyelmet a módszer erősségeire és korlátaira. Hangsúlyozzuk, hogy a mikrovaszkuláris képalkotás nagyon különböző vizsgálati profilok esetén is jelentősen növelni tudja a natív ultrahangvizsgálatok értékét, ezzel sok esetben lerövidítve a betegutakat is.
A májtrandszplantáció indikációi képalkotó szemmel - esetismertetés
Dr. Menkő Virág Zsuzsanna
Semmelweis Egyetem, Orvosi Képalkotó Klinika, Budapest
Absztrakt:
Bevezetés: Magyarországon az első sikeres májtranszplantáció 1995-ben történt, melyet követően azóta több mint 1700 májátültetés követett. A radiológia jelenleg segíti a diagnosztikát, az anatómia és műtéti technika felmérését, és a beültetett máj működéséről fontos információt ad.
Esetismertetés: Néhány eset bemutatása képekkel, melyek anatómiai, képalkotó vagy klinikai szempontból tanulságosak voltak. Az első eset Budd Chiari szindróma talaján kialakult májelégtelenség anatómiai variációval. A második eset egy vena portae fejlődési rendellenesség talaján kialakult májelégtelenség annak számos szövődményével. A harmadik eset egy többszöri bridging terápián átesett beteg, akit HCC miatt transzplantáltunk.
Következtetés: Számos betegség talaján kialakulhat májelégtelenség, melynek kuratív terápiája a májtranszplantáció. A radiológia fontos szerepet nyújt a diagnózis felállításában, a pre- és a posztoperatív szakban a szövődmények felismerésében és a betegek követésében.
Meckel-diverticulum akut hasi kórképekben
Dr. Villányi Réka
Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház Radiológiai Osztály
Absztrakt: A Meckel-diverticulum az embrionális ductus omphaloentericus bél felőli csonkjának maradványa, a populáció 2%-ában előforduló fejlődési rendellenesség. A Meckel-diverticulum típusos esetben a Bauhin-billentyűtől 45-90 cm-re, a bélfal antimesenterialis oldalán található, valódi diverticulum. Leggyakrabban tünetmentes elváltozás, véletlen leletként kerül felfedezésre, azonban egyes esetekben akut hasi kórkép origója lehet. A Meckel- diverticulum körüli bélcsavarodás, vagy a persistens omphaloentericus szalag okozta strangulatio vékonybél ileust okozhat. Szintén életet veszélyeztető szövődménnyel kell számolni a diverticulum gyulladása talaján kialakult perforatio esetén.
Az előadás során a fent említett két sebészeti kázust jelentő, CT vizsgálattal igazolt eset kerül bemutatásra. Ezenfelül további egy esetet szeretnék ismertetni, ahol a Meckel-diverticulum egy idegentest okozta vékonybélileus operációja során mellékleletként került felismerésre.. Ebben az esetben az ileust okozó barackmag a Meckel-diverticulummal együtt került eltávolításra.
A mechanikus ileus egy ritka oka – az epekő ileusról 4 eset kapcsán
Dr. Dankházi Levente
Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház, Győr
Absztrakt: Az epekő ileus a mechanikus ileusos esetek 1-3% -adják, de gondolni kell rá, ha idősebb betegben, ismert epeköves előzmény mellett hírtelen fellépő jobb oldali görcsös fájdalom, valamint kialakult ileus a klinikai kép.
A gyulladt epehólyag a bélhez, vagy a gyomorhoz tapadva, sipolyjáratot képez, melyen keresztül az epekövek a tápcsatornába jutnak. A kisebb kövek nem okoznak nagyobb problémát, a széklettel együtt távoznak, de a nagyobb kövek mechanikus ileust okozhatnak. Az esetek többségében a kő az ileumban, a Bauhin billentyű előtt elakadva okoz vékonybél ileust, de előfordulhat olyan eset is, hogy a duodenumban akad el, mely utóbbi esetben Bouveret szindrómáról beszélünk.
Ezt a ritka , de a sebészeti ellátás nélkül halálos kórképet szeretném bemutatni 4 eset kapcsán.
Lépbiopszia, mint utolsó diagnosztikus opció
Dr. Tarján Tímea
Semmelweis Egyetem, Orvosi Képalkotó Klinika, Budapest
Absztrakt:
Lépbiopsziát a szövődményektől való aggodalom miatt ritkán végzünk.
A 27 éves férfibeteget láz, éjszakai izzadás, hepatosplenomegalia miatt kezdték vizsgálni.
Hasi ultrahangon a hepatosplenomegalia és a májhilusi lymphadenomegalia mellett echoszegény, nagyméretű körülírt képletek kerültek leírásra.
PET CT vizsgálat jobb oldali supraclavicularis és májhílusi intenzíven dúsító nyirokcsomókat, diffúz májérintettséget és a lépben látott körülírt képletek intenzív dúsítását mutatta.
A crista biopszia nem igazolta lymphoproliferatív betegség jelenlétét.
Ezt követően többszörös biopszia történt a supraclavicularis nyirokcsomókból és a májból, melyek biztos diagnózishoz nem vezettek.
Csaknem két hónappal a kivizsgálás megkezdését követően a lépben leírt körülírt eltérésekből vett bioptátum igazolta a T-sejt gazdag high grade B-sejtes lymphomát.
A beteg az első ciklus R-CHOP kezelést megkapta, PET-CT kontroll folyamatban.
Amennyiben máshonnan nem nyerhető diagnosztikus értékű minta, az irodalmi adatok alapján a lépbiopszia biztonságos és megfelelő diagnosztikus pontossággal bíró eljárás lymphomák diagnosztizálására.
Osteitis fibrosa cystica – 10 év a diagnózisig
Dr. Szűcs Lívia
PAEOK, Radiológia Osztály, Győr
Absztrakt: Esetünkben egy 45 férfi szerepel, betegségének története 2012-ben, egy a bal lábszáron diagnosztizált cystás elváltozással kezdődött, melynek műtéti megoldása megtörtént.
2021 májusában trauma érte, mely során jobb vállát ütötte meg, a készült RTG felvételek ossealis metastasist vetettek fel, így kivizsgálalása megkezdődött.+jd ennek hiányában haematológiai vizsgálat történt, negatív eredménnyel.
Trauma nélkül pathológiás törést szevedett betegünk 2021 júniusában, kivizsgálása folytatódott. Csontszcintigráfiára is sor került az onkológiai kivizsgálás részeként, mely rendszerbetegséget kísérő csontelváltozásokat írt le. Így sor került belgyógyászati kivizsgálásra, melyben primer hyperparathyreosisra derült fény. A primer hyperparathyreosis hátterében mellékpajzsmirigy adenoma igazolódott, melynek műtéti megoldása megtörtént. Azóta páciensünk állapota folyamatosan javul.